Törökmocsár - (Helyi Értéktár)

Készítette: Kiss Vince polgármester

I. Javallattevő adatai:

1. Javaslatot benyújtó szervezet: Rajka Község Önkormányzata 

    

2. Kapcsolat tartó személy: dr. Lakatos Zoltán jegyző

    

3. Cím: 9224 Rajka, Szabadság tér 1. Tel.: 0696/222-011; e-mail: igazgatas@rajka.hu

II. Települési Érték adatai:

1. Települési érték megnevezése: ”Rajkai Törökmocsár”

    

2. Települési érték szakterületenkénti besorolás: település történelméhez tartozó megőrzött szellemi örökség

    

3. Települési érték fellelhetősége: Nagyerdő; Felső erdő; 0338/5 hrsz.

    

4. Értéktár megnevezése: Települési Értéktár

    

5. Települési érték bemutatása, egyedi jellemzők, történet leírása

    

    

   Szájhagyomány útján fennmaradt történet alapján a település idősebb lakossága még ismerte a rajkai Nagyerdő részeként ismert felsőerdei holtág részt, melyet Törökmocsárnak neveztek. A Bős-Nagymaros vízlépcső építés során a terület nagyobbik részét a Duna árterével együtt átalakították. Helyén jelenleg a szivárgó csatorna és a mellette fekvő kaszáló határ felé eső területe helyezkedik el.

    

   A Törökmocsár történetét a törökök 1683-as visszavonulásának idejére teszik. A történetet először Modrovits Gábor jegyezte le 1897-ben. A szöveget dr. Timaffy László is leírja a „Török kori mondák a Kisalföldön” című írásában, amely a Honismeret c. lapban jelent meg 1986-ban. (14. évfolyam 5.sz.) A történet feldolgozása bekerült A Tündértó titka című kötetébe is, amely 1987-ben jelent meg a Móra Könyvkiadó gondozásában. A kötet a Hetedhét Magyarország sorozat részeként jelent meg és a Kisalföld meséit szedi egy csokorba össze.

   A történet legújabb feldolgozása Szentkuti Károly nevéhez fűződik. (Történetek Rajka múltjából 2015)

    

   Rajkai törökmocsár története Modrovits Gábor leírása alapján:

    

   „A rajkai parti erdőben van egy feneketlen mélységű mocsárterület. Mikor a Bécset ostromoló török hadakat Sobiesky János lengyel király seregei elkergették a város falai alól, a visszavonuló törökök egész Moson megyét elözönlötték. Ami értéket, drágaságot magukkal vihettek, azt elrabolták. Egy ilyen rabló lovascsapat éppen Rajkát fosztogatta, amikor egy csapat magyar vitéz megszorította őket. Úgy elvágták az útjukat, hogy csak a Duna-parti erdőség felé látszott számukra a menekülés. A rengeteg összerabolt kincs terhével a mocsárig értek. Nekivágtak az ingoványnak és mind egy szálig odavesztek a magyar vitézek szeme láttára. Lehúzta őket a mélybe a rablott kincsek terhe. Így szokták elmondani az öregek a rajkai Törökmocsár nevének eredetét.”

    

     

   Dr. Timaffy László: A rajkai törökmocsár története

    

   „A rajkai parti erdőben, közel a Dunához van egy feneketlen mélységű, néhány száz méter hosszú, keskeny mocsárterület. Valóságos úszó erdő, s vize a legszigorúbb teleken sem szokott befagyni. Partjait évszázados fák környékezik, a víz színén ritka nádat simogat a szél, nyár idején pedig sűrűn bevonja a békanyál meg a békalencse. De a zöld fonadék alatt fekete víz mélysége tátong, melynek iszapjában kétszáz török vitéz vár feltámadásra. Ezért hívják ezt a vizet Törökmocsárnak.

    

   Mikor a Bécset ostromló török sereget Sobiesky János lengyel király győzelmes csapatai elkergették a város falai alól, a visszavonuló törökök elözönlötték a mi vidékünket. Azzal oltották bosszúszomjukat, hogy a legnagyobb kegyetlenséggel felégettek minden várost, minden falut. Ami értéket, drágaságot, pénzt könnyűszerrel magukkal vihettek, azt elrabolták.

    

   Egy ilyen rabló lovascsapat Dunacsunyt és Rajkát égette, fosztogatta, amikor egy magyar csapat Pozsony felől, egy másik magyar lovascsapat pedig Magyaróvár felől megszorította őket. Úgy elvágták az útjukat, hogy csak a Duna-parti erdőségek felé látszott számukra menekülés. A rengeteg összerabolt kincs terhével azonban csak a mocsárig értek, amikor már minden oldalon sarkukban voltak a magyarok. Tudták, hogy kegyetlenkedéseik miatt kegyelmet nem kaphatnak, és a biztos halál helyett megkísérelték a bizonytalant.

   Nekivágtak hát a mocsárnak, de mind egy szálig odavesztek a magyar vitézek szeme láttára. Lehúzta őket a mélységbe a víz, a fáradság meg a rablott kincsek terhe.

    

   Akadtak azóta többször is vállalkozók, akik hosszú csáklyákkal, hálókkal kísérelték meg, hogy a mocsárból valamit felhozzanak. De a mocsár soha nem adott vissza semmit abból, amit elnyelt. Ott őrzi mélységes iszapjában a törökök és lovaik csontjai közt az elnyelt kincsek sokaságát. Így szokták elmondani az öregek a rajkai Törökmocsár eredetét.”

    

   A török visszavonulását követően az elnéptelenedett területre német anyanyelvű családokat telepítettek le, így Rajkára is sokan érkeztek a mai Németország területéről. Az évszázadok során a német nyelvű lakosok is átvették a történetet és a területet a nagyerdőben saját nyelvükön Türkentumpf-nak hívták.

    

   A mellékelt korabeli térképi illusztrációkon is felismerhető az a vizes terület, illetve annak elhelyezkedése, amely területet a helyiek törökmocsárnak neveztek.

    

    

    

            Habsburg Birodalom 1869-1887 Harmadik katonai felmérési térkép

      Habsburg Birodalom kataszteri térképek XIX. sz.

      Magyarország katonai felmérése 1941

      Hungaricana Térképek 55. Duna folyónak a Mosoni-Duna kiágazása

      Magyar Nemzeti Digitális Archívum: Vízrajzi atlasz sorozat: Mosoni-Duna vízrajzi térképe

4. Indoklás az Értéktárba történő felvétel mellett:

A Törökmocsár története szájhagyomány útján fennmaradt történeti emlék, melynek megőrzése és átadása a következő generációk részére minden rajkai polgár kötelessége. A hely- és népismeret oktatás során törekedni kell a megmaradt szellemi és épített örökség bemutatására. A Törökmocsár története a rajkai lakosok identitástudatának kialakulásában a településhez történő kötődéséhez nagymértékben hozzájárul.

5. Bibliográfia: 

• Békefi Ernő: Rajka helytörténete, kézirattöredék

• Vitéz István: Rajkai Krónika, helytörténeti dolgozat (1993)

• Dr. Timaffy László: A tündértó titka (1987)

• Dr. Timaffy László: Török kori mondák a Kisalföldön Modrovits Gábor nyomán