Hírek

Elérhetőségek

Településtörténet

RAJKA

 

Rajka3

 

Községünk Győr-Moson-Sopron megye legészakibb részén fekszik. Területe: 52,53 km2. Lakóinak száma: 1941-ben 3064 fő, 1960-ban: 2491 fő, 1970-ben 2448 fő, 1994-ben 2702 fő volt, 2018. január 01. napján ez a szám elérte a 3.374 főt.

Neve a helyi hagyomány szerint Rákfalvára (Krebsdörfl) vezethető vissza. E szerint az első telepesek rákászással foglalkoztak, s ebből faragták később a Racken, Raggen és a Ragendorf elnevezéseket. Már a rómaiak által lakott hely volt. Őrtornyuk egyesek szerint a mai katolikus templom tornya, és egy század katona állomásozott itt.

A község első írásos említése egy 1208-as oklevélben fordul elő. 1313-ban magyarok lakták, és Rákfalvának hívták. Ekkor építették fel templomát és a már említett templomtorony román-gót stílusa is erre vall. 1352-ben" villa Rajkon" I. Nagy Lajos király Schwartz Hermannak egy egész udvartelket adományozott. A tatárjárás után német telepesek érkeztek Bajorországból és Elzász-Lotharingiából. 1650 körül evangélikus templomot építettek. 1683-ban a visszavonuló törökök felégették, de sokat közülük a helybeliek becsaltak a környező mocsarakba, akik ott is vesztek. Ezt az eseményt örökítette meg a Törökmocsár legendája.1685-ben I. Lipót király azok számára, akik a török ellen hősiesen harcoltak, 22 rajkai telket osztott ki.

A XVIII. században mint német többségű települést tartották számon, amely az óvári uradalomhoz tartozik, de 22-24 nemes is lakja. A nemeseknek joguk volt házaikat 1-2 méterrel előbbre építeni, az ablakokat úgy készíteni, hogy az utcát hosszában végig láthassák. Ilyen házak ma is láthatóak a községben. 1721-ben privilegizált mezővárossá vált. 1727-ben tűzvész pusztított. 1755-ben itt született, és 20 éves koráig itt élt Liszt Ádám, Liszt Ferenc nagyapja. Dédapja, Liszt Sebestyén is itt élte le életét, mint ház nélküli zsellér. Emléküket 1987 óta emléktábla őrzi. 1650-ben a mai temető helyén az evangélikusok templomot építettek, melyet a törökök lerombolták, de 1784-ben újraépült. 1923-ban tornyot kapott. A katolikusok 1741-ben új templomot emeltek Szent Márton tiszteletére. 1791-ben a koronát szállító menet, 1811-ben Napóleon, 1848-ban a Bécs ellen vonuló hadak vonultak át a községen. A községnek 1851-ben 7 Dunai malma, réve , 72 kézművese, 4 kalmárja volt, és a magyaróvári főhercegi uradalomhoz tartozott. Rajka 1867-ben járási székhellyé vált, vasútállomást, távírdát és postát létesítettek.

Ebben az időszakban Fényes Elek így írt Rajkáról:

Rajka Moson vármegyében,
a Dunának egy ága mellett, Mosonhoz nyugatra,
egy postaállomásra, igen kies és termékeny vidéken:
1044 katolikus, 960 evangélikus, 253 zsidó lakos,
katolikus és ágostai anyatemplomokkal, zsinagógával. 

jio

A település1897-ben nagyközséggé alakult.

A jómódú gazdálkodó német lakosság marha és juhtenyésztéssel foglalkozott. A Mordovics-féle kertészetnek országos híre volt. 2-3000 fajta növényt termesztettek, kaktusz és alpesi virágflórája egyedülálló, erdészete és gyümölcsöse is külön emléítésre méltó volt.

1921-ben Honberg Emil kalapszalaggyárat alapított, amelyben 60-70 munkás dolgozott, és évente kb. 60.000.000 méter szalagot gyártott nagyrészt a belföldi piac számára. A gyártáshoz szükséges műselyem anyagot a sárvári és a magyaróvári műselyemgyárból szerezték be. Az üzem villanyerőre volt berendezkedve, a gépeket Németországból hozták. Műselyem, köpper, taft, nemzetiszínű stb. szalagokat gyártottak.

Szép jövedelmet hozott a falunak a Mosoni-Duna ágon lévő híd, s a Nagy Dunán lévő kompforgalom, amit Somorjával együtt tartottak fenn. A helyi alapanyag felhasználására 1830-ban posztógyár létesült, amely 100 mázsa gyapjút dolgozott fel évente.

Trianon után fejlődése megtorpant. A visszavonuló németek felrobbantották a Rajkát Dunakilitivel összekötő Kis-Duna-hidat. A dunai zsilip felrobbantását az ott dolgozó rajkaiak megakadályozták.

A Trianoni békekötést követően a történeti Moson Vármegye széthullott, s kialakult Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyéje. Ennek következtében átszervezték a közigazgatást, így a régi 3 járásból 1 maradt, ez Magyaróvárra került, Rajkán pedig szolgabírói kirendeltséget hoztak létre.

1946-ban a lakosság többségét alkotó németeket kitelepítették. Az üressé váló házakba Mosonmagyaróvárról, Dunakilitiből, valamint Nagymagyar, Kis-magyar, Somorja, Pozsonypüspöki, Szemet községekből, úgy szintén Pozsonyból, Gutorról, valamint Borsod megyéből érkeztek új lakosok. 1947-ben határátkelő épült Oroszvár Csehszlovákiához történő elcsatolását követően.

Fontosabb történelmi látnivalók:

  • XIV. századi gótikus stílusban épült Római katolikus templom
  • XVII. században épült Evangélikus paplak és a Zichy-kúria
  • 1783-84-ben épült Evangélikus templom
  • Kálvária szobor
  • A magyar-osztrák-szlovák hármashatáron 1992-ben felállított Szoborpark.

A templombúcsút a településen pünkösdkor tartják.

z8u9