Rajka
1. számú melléklet: a Rajkai Zsidó Temető Települési Értéktárba történő besorolásához
Kérelem a Települési Értéktárba történő felvételhez
Készítette: Kiss Vince polgármester
Szakmai előkészítő:
I. Javallattevő adatai:
1.) Javaslatot benyújtó szervezet: Rajka Község Önkormányzata
2.) Kapcsolat tartó személy: dr. Lakatos Zoltán jegyző
3.) Cím: 9224 Rajka, Szabadság tér 1. Tel.: 0696/222-011; e-mail: igazgatas@rajka.hu
II. Települési Érték adatai:
1.) Települési érték megnevezése: „Rajkai Zsidó Temető és a Rajkán élt zsidóközösséghez kapcsolódó szellemi örökség”
2.) Települési érték szakterületenkénti besorolás: település történelméhez tartozó megőrzött szellemi és építészeti örökség
3.) Települési érték fellelhetősége: Rajka belterület 320 hrsz. Mártírok utca
4.) Értéktár megnevezése: Települési Értéktár
5.) Települési érték bemutatása, egyedi jellemzők, történet leírása:
Békefi Ernő leírása szerint Rajka Község területén a megye városaival egyidejűleg jelentek meg izraelita vallású letelepülők. Az írásos emlékek alapján első megjelenésüket a pozsonyi kiűzetés idejére, 1529-re teszi. Károly főherceg 1828-ban nem engedte be Magyaróvárra a közösség tagjait, de Rajkán 431 fős telep létesülhetett. A közösség a település területén kívül alakíthatta ki a temetőjét. A temetőt a ravatalozón elhelyezett vésett tábla alapján 1830-ban új kerítéssel és ravatalozóval látták el. A közösségnek volt imaháza és Szentegylete. 1861-re tehető a zsinagóga felépítésének időpontja. 1878-ban Rajka volt az öt legnagyobb zsidóközösséggel rendelkező település egyike Moson-vármegyében. Iskolát működtettek, amelybe 1889-ben 38 tanuló járt. Működött nőegylet, mely jótékonysági műsorokat és táncesteket szervezett. 1891-ben alakult Chevra Kaddisha Talmud Thóra Egylet az akkori rabbi elnökletével. 1930-ban 160 fős, 1941-ben 162 fős, 1944-ben 167 fős volt a közösség. 171 fő zsidó lakost 1944. május 15-én szállítottak a mosonmagyaróvári gettóba, néhányat közülük munkatáborba, a többséget haláltáborokba hurcolták. A háború után kevés számú túlélő tért vissza. 1945-ben 13 fővel újra alakult a hitközség, de a romossá vált imaház a rituális fürdővel együtt lebontásra került. A közösség nem tudott újra gyökeret verni, elvándoroltak a településről. Az egykori rabbi lakásból polgári lakóház lett. A valamikori virágzó zsidóságból mára senki sem maradt Rajkán. Jelenleg 3 még élő Rajkán élt zsidó származású személyről lehet tudni, akik más kontinenseken élnek. A község zsidó
családjai többnyire szegény sorban éltek, mezőgazdasággal foglalkoztak. Néhány tehetősebb család mészárszéket, szatócsboltot, éttermet üzemeltetett. A hajdan volt izraelita közösségre jelenleg a településen a megmaradt temető emlékeztet. A zsinagóga helyén zöldterület lett kialakítva, ahol két nagyméretű hársfa árnyékába 2019. május 15-én a közösség gettóba szállításának 75. évfordulóján emlékkövet állított az Önkormányzat. A településen jó állapotban megmaradt néhány jómódú zsidó által épített lakóház.
A mellékelt korabeli térképeken is feltűntették a temető területét:
Magyarország Katonai Felmérése (1941) térkép
Habsburg Birodalom (1869-1887) Harmadik Katonai Felmérés térkép
Google Maps műholdas térkép
-
Indoklás az Értéktárba történő felvétel mellett:
A település történelmi területén meglévő zsidó családok által épített lakóházak a mai napig meghatározzák a település arculatát. Az izraelita temetőbe 1950 után nem történt temetés, kegyeleti parkként van jelenleg nyilvántartva. A temető területén az évszázadok alatt az elhunytak nagy száma miatt a homokkövek zárt sort alkotnak. A homokkő síremlékek közül az idő folyamán sok eldőlt illetve a felületek mállása miatt egyre több az olvashatatlan felirattal rendelkező. A temető ravatalozótól balra eső területen az elmondások alapján nagyméretű gránit és márvány síremlékek álltak, melyeket az 1950-es éveket követően elhordtak a temető területéről, és újrahasznosították őket. A márvány és gránit sírkövekből kevés maradt hátra. A ravatalozó épületének utcai ajtaját és az oldalkaput 2010-ben vállalkozói támogatással felújították. A ravatalozóban megtalálható az egykori faravatal illetve a homokkő perselyek. A megmaradt homokkövek egy részén jól kivehetők a családok tevékenységére utaló jelzések.
A zsidótemető és a településen fennmaradt zsidó kulturális eszmei örökség a rajkai lakosok részére lehetővé teszi az izraelita vallású honfitársaink munkatáborokba és haláltáborokba hurcolására történő emlékezést. A temető állapotromlásának megakadályozását, a terület zöldkezelését, érdeklődés esetén annak bemutatását a településen élő közösség mindenkor feladatának kell tekintse.
-
Bibliográfia:
-
Vitéz István: Rajkai Krónika, helytörténeti dolgozat (1993)
-
Békefi Ernő: Rajka helytörténete, kézirattöredék
-
Kovács Sándorné Back Irén: A mosoni zsidóság emlékezete I-III. (2016-2017)
-
Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Győr törv. Hat. Jogú, sz. kir. város részletes ismertetője és monográfiája az 1929-1930. évekre (1929)
-
Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék (1938)
-
-
Fotók a temetőről:
